Ez a sok alcím már kicsit nevetséges, de van folytatása a süti-ügynek. Délután ugyanis a többiek ezzel jöttek haza:
A süti, amit az oviban nem ehettek a gyerekek. (Ami hiányzik a tálcáról, az a hazaúton történt. A természetes fogyás, már megint.)
Az óvónéni elnézést kért, de haza kellett küldenie a sütit, mert ő a múltkor már beengedett egy házi sütit, és kapott érte. Mondta neki a Párom, hogy nem rá haragszunk mi, még abba sem akarunk belemenni, hogy miért jobb az ipari édesség, mint a házi süti, ha van egy szabály, azt elfogadjuk.
De jó lenne eldönteni, mi is a szabály, mert az olyan következetlenségekből, hogy hétfő délelőtt tilos, csütörtök délután viszont kell házi sütit vinni, csak ilyen hülye helyzetek lesznek, amik az óvónéniknek is rém kellemetlenek.
Az óvónéni elmondta, ő sem igazán érti, de volt ez már náluk téma értekezleten, akkor az óvodavezető úgy magyarázta, hogy a játszódélutánokat, gesztenye-partykat és társait nem az óvoda szervezi, hanem a szülők, azért lehet házi süti.
A Párom itt felröhögött, mondván mindnyájan tudjuk, hogy nem a szülők, hanem az ovi szervezi ezeket a programokat. Az óvónéni nem felelt rá semmit, nyilván neki is van főnöke.
Ennyi erővel azt is mondhatjuk, hogy a gyerekek ovis név- és szülinapját is a szülők szervezik.
De egyre viccesebb ez az egész. Akkor a küszöb számít, az óra, vagy az, hogy ki szervezi??? Valami gond lehet ezzel a szabállyal, mert nagyon nem egyértelmű.
Ui: Kérdeztem a kisasszonyt, hogy volt az oviban, volt-e ünnepség. Mindössze annyit mondott az egészről, hogy megköszöntötték, semmi többet. Gondolom, micsoda vidám, ünnepi, felszabadult köszöntés volt, ilyen előzmények után.
A süti, amit az oviban nem ehettek a gyerekek. (Ami hiányzik a tálcáról, az a hazaúton történt. A természetes fogyás, már megint.)
Az óvónéni elnézést kért, de haza kellett küldenie a sütit, mert ő a múltkor már beengedett egy házi sütit, és kapott érte. Mondta neki a Párom, hogy nem rá haragszunk mi, még abba sem akarunk belemenni, hogy miért jobb az ipari édesség, mint a házi süti, ha van egy szabály, azt elfogadjuk.
De jó lenne eldönteni, mi is a szabály, mert az olyan következetlenségekből, hogy hétfő délelőtt tilos, csütörtök délután viszont kell házi sütit vinni, csak ilyen hülye helyzetek lesznek, amik az óvónéniknek is rém kellemetlenek.
Az óvónéni elmondta, ő sem igazán érti, de volt ez már náluk téma értekezleten, akkor az óvodavezető úgy magyarázta, hogy a játszódélutánokat, gesztenye-partykat és társait nem az óvoda szervezi, hanem a szülők, azért lehet házi süti.
A Párom itt felröhögött, mondván mindnyájan tudjuk, hogy nem a szülők, hanem az ovi szervezi ezeket a programokat. Az óvónéni nem felelt rá semmit, nyilván neki is van főnöke.
Ennyi erővel azt is mondhatjuk, hogy a gyerekek ovis név- és szülinapját is a szülők szervezik.
De egyre viccesebb ez az egész. Akkor a küszöb számít, az óra, vagy az, hogy ki szervezi??? Valami gond lehet ezzel a szabállyal, mert nagyon nem egyértelmű.
Ui: Kérdeztem a kisasszonyt, hogy volt az oviban, volt-e ünnepség. Mindössze annyit mondott az egészről, hogy megköszöntötték, semmi többet. Gondolom, micsoda vidám, ünnepi, felszabadult köszöntés volt, ilyen előzmények után.
Annak idején nálunk azzal magyarázták, hogy a házi süti elkészítésének körülményeit nem ismerik, és ki tudja, nem tartalmaz-e mérgezett csokoládét, vagy szalmonellás tojást. Az óvónénik nem tudnak felelősséget vállalni.
VálaszTörlésNos mindez elég gyenge érv volt, éppen akkoriban több élelmiszerbotrány is zajlott...
És jöttek szép sorban a Tescos torták...
Egyébként ezt az érvet én elfogadtam, a csoportban mondjuk volt egy-két olyan anyuka, akinek a tortájából én sem szívesen ettem volna. Bocsibocsibocsi, tudom, ilyet nem illik mondani.
Nekem az a legszimpatikusabb, ha megünneplik simán, torta és süti nélkül.
De ha már így megmaradt a süti, megkínálhatnál :))))
Nálunk is volt már ez az érv AZ érv. És köszönöm, hogy kimondtad (leírtad), igen, mindnyájunknak van olyan anyukatársa, akinek nem szívesen ennénk a sütijéből. Egyébként nemcsak az élelmiszerbotrányok miatt gyenge ez az érv. Egy anyuka csak annyit kérdezett, amikor meghallotta, hogy ki az, aki romlott sütivel etetné a saját gyerekét???
TörlésSüti maradt bőven, most a fagyasztóban várja a szűkösebb időket.
Bocsibocsi..az előzményeket utólag olvastam el. Így azért kicsit más megvilágításban látom az Ügyet. :)
VálaszTörlésVagyis :(
Nálunk ezt úgy intézik az óvónénik, hogy a bevitt, házi gyártású sütiből is tesznek el ételmintát, mint ahogyan az ebédből is. Igaz, ha valami gond van, az már csak utólag derül ki, de talán ne abból induljunk ki, hogy mások otthon "rosszul" főznek-sütnek. :)
VálaszTörlésMost még talán könnyebb is, mert kicsik - de az iskolában már nehezebb lesz megmagyarázni az ilyen logikátlanságokat.
Én bizakodó vagyok, szerintem az iskolában jobb - ebből a szempontból legalábbis biztosan. Mivel a gyerekek amúgy is vihetnek otthonról tízórait, amiből meg is kínálják egymást, így ha baj lenne, senki nem tudná kideríteni, ki / mi volt a forrás. Tehát az ünnepségekre is lehet házi sütit vinni.
TörlésMondjuk a bravúros észjárás azért ezt is meg tudja a lehető legegészségtelenül szervezni, de erről majd később...
Nagyon jó írások az ovis életről. Nem is tudom, hirtelen , hogy szülői vagy óvónői szemmel tudnám szebben megközelíteni, nem is azért, mert meg kell, hanem mert valóban minket is érintő kérdésekről van itt szó. Jó lenne írni róla...
VálaszTörlésAddig is:
-szülőként azt mondom, hogy a tanügyi rendszer útvesztőit sosem fogjuk megérteni( bár azok, melyekben mi élünk , teljesen más), azt hiszem, kicsit olyan kusza az egész, mint maga a világ, és igen, valóban jó lenne, ha végre az egésznek a közzéppontjában a gyerek állna
- óvónőként meg: a főnökkel és a megkötöző szabályokkal valóban nehéz meglenni, és de jó annak az óvónéninek, aki a normalitás határain meri vállalni netán az értelmetlen szabályok kijátszását is
Mindenképpen erre az egész szülinapozásra biztosan lehetne megoldást találni.( Októberben , amikor rebekát négyszer ünnepeltük, mert így sikerült, leírtam, hogy az oviba mézespogácsát vittem. Semmi felhajtás, egy db mindenkinek, és megvolt. Sokkal többet jelentett a kis ajándék, amit azóta is nagy lelkesen nézeget...)
Üdv, kitartást, és pozitív megoldásokat. Nem könnyű az ovis élet,az biztos:)
Júlia
Az a kis ajándék, na az kincset ér. Az én gyerekem már három éve várja remegve. A külön asztalnál ülést, az éneklést, és azt a bizonyos kis ajándékot. Valami kis kivágott figurát kapnak. Állítólag az idén legalább megköszöntötték - mondjuk nem tudom, milyen formában, mert egyáltalán nem beszél róla - , de a kis ajándékkal nem találkoztam.
Törlés